Szép jó reggelt ( már akinek ez szép ). Elég régen blogoltam, de igazából időm és kedvem se volt hozzá. A blogom után átjött Lá csak úgy dumálni, meg persze azért is, hogy ne unatkozzak :) Rengetek felesleges dologról beszéltünk, de én jól éreztem magam. Örültem, hogy ott van velem. :D Miután elment már fogalmam sincs mit csináltam. Szerintem semmit. Másnap hatkor keltem ( de 20 percre visszaaludtam :$ ) mivel, a 6.50-es busszal mentünk be Monorra Sárival. Picit furcsa volt, mármint Sári osztályozó vizsgára ment, mivel átjelentkezett hozzánk egy másik iskolából, és ő eddig nem tanult olaszul, mi viszont már tanuljuk egy éve, ezért olasz osztályozó vizsgát kell tennie. Ő volt egyedül ilyen helyzetben, mindenki más azért volt ott, mert megbukott. Próbáltam lelket önteni Sáriba, hogy sikerülni fog, miközben vártuk, hogy behívják őket a beugróra. A beugró egyébként 45 perces, 20 kérdést tesznek fel, ebbőm minimum 17-re helyesen kell válaszolni. Ha nem sikerül, akkor nem mehetsz tovább, ergó ennyi, kész, megbuktál. Sári 15 perc alatt végzett, majd amég vártunk a többiekre, illetve arra, hogy kijavítsák a beugrókat, elmentünk pékségbe meg Pennybe. Egy édi-bédi fekete kiskutya végig követett minket :) Sári elnevezte Indiánnak ( ne kérdezzétek, hogy miért xd ). Az eredményeken megdöbbentem. Elvileg ezek nagyon könnyű kérdések voltak, de sokan már itt kiestek. Mellesleg Sári hibátlanul teljesített. :) Én ezután hazajöttem, mivel anyának azt mondtam, hogy délre legkésőbb itthon leszek. Nem gondoltam volna, hogy ez ilyen hosszú lesz. Pedig,de. Ezután jött a 90 perces írásbeli, amit Sári 30 perc alatt megírt, így egyfolytába engem hívogatott, mert unatkozott. Az írásbelije 90 %-os lett. Végül szóbelizett ( 70 % ) és az egészre négyest kapott. Szerintem nagyon ügyes volt, én biztos nem tudtam volna ilyen jól teljesíteni :)) Hazaérve Wivivel kitakarítottuk a fürdőt, illetve felporszívóztunk és felmostunk. Ennek ellenére természetesen anyu rögtön mikor hazajött leordította a fejünket, hogy mi sose csinálunk semmit blab..blab..bla.. Inkább leléptem otthonról és elmentem Sárival sétálni. Másnap megint korán keltem, mivel be kellett buszoznom Monorra Sárival és Nikollal a tankönyvekért. Mi Nikollal gyorsan végeztünk, de mivel Sári nemrég íratkozott be, problémái akadtak, így sokat kellett rá várni. Mikor végeztünk, még volt egy csomó időnk a buszig ( természetesen akkor ment el, amikor mi kész lettünk ) , úgyhogy vettünk jegeskávét, és vártuk a buszt. Hazafelé zenét hallgattam, meg gondolkodtam, illetve próbáltam megtanulni szájról olvasni. Nem mindig ment, de haladok :D Hazaérve megbeszéltük facén Lával, hogy akkor lejön hozzánk és innen megyünk el sétálni. Hát nem volt nagy sétálás, kb. annyit sétáltunk, hogy lementünk a patakra. Ott viszont majdnem 2 órát voltunk, és hát.. megcsókolt. Nem is egyszer. Olyan aranyos volt, legalábbis akkor még azt hittem. Olyan boldog voltam... ez volt az első csókom meg minden... kézen fogva jöttünk haza.. aztán hazaérve padlót sikáltam, meg Sárinak meséltem, illetve hazakísértem és felmentem facéra.. ahol egy levél várt..lától.. aki közölte, hogy itt a vége fuss el véle. A levelét egyébként próbálta kedvesen megfogalmazni, de nekem végig olyan érzésem volt, mintha kb. arról mesélne, hogy elütötte a kutyámat, de azért megtarthatom. Hogy sírtam? Most nem. Szerintem szimplán sokkot kaptam. Talán még most sem tudom felfogni, hogy komolyan gondolta. Pedig komolyan gondoltam..tudom.. csak nem tudom elhinni. Annyira szép szörnyű volt ez a nap. Most fogalmam sincs mit csináljak. Egyszerűen nem vagyok képes úgy tenni, mintha kettőnk között mostantól minden ugyanúgy lenne, ugyanúgy barátok maradunk, meg minden. Örülök is, hogy jön az iskola, legalább eltereli a gondolataimat... viszont a buszon tuti találkozunk. És szerintem még ránézni se lesz kedvem... annyira megbántott... annyira gusztustalan volt amit csinált. Eddig ő hívott engem gyávának, de nem. Itt egyedül ő a gyáva. Még csak arra se vette a fáradságot, hogy személyesen elmondja, hogy ő ezt nem akarja tovább. Írt egy levelet. Facebookon. Milyen dolog ez? Ennél már csak az lett volna rosszab, ha dob egy sms-t hogy. Ennyi na csövi. Szóval így áll a helyzet. Én mindig megszívom, ez van... " nem vagyok depressziós, csak ismerős a padló =/ "