Hát sziasztok. :D Végre blogolhatok,mert vettem új billentyűzetet. Úristen,de rég írtam. :DDD Na,de nekikezdenék *-* Tehát : ebben a pár napban volt minden, sírás, nevetés, kiborulás, harag... Szombaton miután megírtam a blogomat, lerendeztem a mamát, meg kitakarítottam, majd elmentem Sáriért és Nikolért. Hazaérve filmet néztünk ( először a három méterrel a felhők felett 2-őt akartuk nézni, de annyira szörnyű a felirat, hogy inkább nem néztük meg. Így nem olyan élvezhető. Pedig amúgy imádom azt a filmet <3 Szóval végülis a Mackótestvért néztük. ) Filmnézés után kimentünk csillagokat lesni. :) Hajnali 1 felé lefeküdtünk, a sátorba, ami mellesleg 4 személyes, de 3-man alig fértünk el benne...és kényelmetlen volt.... nagy nehezen elaludtunk, majd hajnali háromkor a kakasok illetve a macskám ébresztett, mivel a kis dög neki esett a sátornak :DD Hat felé felkeltem, mivel a mamámnak kellett reggelit vinnem, meg beadni az inzulint. Ezután reggeliztünk, majd mivel Sári rosszul volt, ők hazamentek.Itthon csak pakolásztam, tornáztam, meg ilyesmik. Ötkörül átjött Sári és elkezdtünk készülődni. Nagy nehezen kiválasztottam egy cicanacit, egy londonos felsőt, meg egy lábujjközös papucsot. Már teljesen kész voltunk ( képeket is csináltam, Sári hippinek nézett ki én meg nyúlnak,mert felvettem a nyuszifülem --> képek a deviantartomon megtalálhatók ) , amikor feltűnt,hogy a lábujjközös papucsom elszakadt, így le kellett mennünk a boltba pillanatragasztót venni. El is indultunk, meg is vettük, de visszafelé Sári egyszer csak megszólal: ott van Lá. Na ekkor annyira megijedtem,hogy elszaladtam.. Sári bezzeg bevárta, és Lával együtt utánnam jöttek. xd Ciki volt..nem kicsit..nagyon... Lá csak annyit mondott,hogy tök jól nézek ki ( :$$$ ) illetve, kérdezte,hogy este lent leszünk-e. Hazamentünk, majd olyan 8 körül lementünk. Nikol csatlakozott hozzánk mikor elkezdődött a tűzijáték. Amúgy szép volt, de én végig lát figyeltem. Egész éjszaka csak sétálgattunk, meg a rémes zenét hallgattuk... Lá nem jött oda... de figyelt minket... Végül Nikol hazament ( ekkor volt 11 óra ) én pedig 15 perc nyafogás után felhívtam Lát. A beszélgetés kb. így nézett ki.

Evol: Szia. Hol vagy?
Lá: Szia. Otthon. Miért?
Evol: Csak,mert mi még a patakon vagyunk és unatkozunk...
Lá: Van ez így.
Evol: Akkor szerintem hazamegyek...
Lá: Oké.Szia.

Hát ennyi... igen feldobott ez a beszélgetés... örülök,hogy ennyire érdekli mi van velem :(( Hazamentünk és egész éjszaka gondolkodtam, meg szomorkodtam. Másnap Sári hazament én pedig depiztem, illetve pakoltam. Ja, meg vissza olvastam a régi msn-beszélgetéseinket. Mármint Lával. Kiderült,hogy 5.-ben is tetszettem neki, sőt belém volt zúgva. Meg hatodikban...hetedikben...nyolcadikban... annyira édes üzeneteket küldött én pedig folyton leráztam :(( Egy dög vagyok. :(((
Meg hangüzeneteket hallgatam, képeket néztem.. már majdnem elbőgtem magam amikor is Sári átjött. Akkor ő elmesélte, hogy reggel az öccse felhívta véletlenül Lát, ő meg amikor meglátta annyira megijedt,hogy letette. Mondtam, neki,hogy hívja fel és magyarázza el a helyzetet. Felhívta, erre Lá,mondta,hogy épp Gyömrőn van. Na akkor jött a nagy ötlet,hogy tekerjünk át Gyömrőre megnézni a "tüzijátékot ". Nagy nehezen elkészültünk és áttekertünk. ( megjegyzem,hogy többször is eltévedtünk xd ). Letettük a bicikliket, majd egész végig azon aggódtam, hogy mi lesz ha ellopják.. Tudom kinek kéne a nyavajás biciklim,de akkor is... annyi ember volt ott... konkrétan alig fértünk el egy tóparton. xd Végig néztük a tüzijátékot, amit mellesleg átaludtam. Mármint gyönyörű volt, tényleg, de annyira nem érdekelt, hogy elmondani nem tudom... mikor végre vége lett,az emberek oszlani kezdett, én pedig a tömeget figyelve kerestem Lát. Sári pedig Zolánkát, mert vele akart találkozni ( egyik fiú barátja ) . És ott volt... elsétált mellettünk... helyes volt.... nem köszönt, csak intett és azt mondta a büfénél lesz... beszéltünk pár szót Zolánkával utána elmentünk a büféhez. Tényleg ott volt.. és minket figyelt. Mi meg őt. Na mind1. Szóval ezután ellenőriztük a bicikliket,hogy megvannak-e még ( megvoltak ), de mire visszamentünk eltünt Lá. Pedig többször is megnéztük a tó környékén, képesek voltunk a Negibe is lemenni ( disco ), de mintha elpárolgott volna. Ekkor Sári megunta a dolgot és felhívta. Lá azt mondta, hogy ő "nem játszik ilyet" és már a Gyömrői állomáson van... vonattal megy haza. Csalódottan hazatekertünk Maglódra, de Lá háza sarkán megálltunk és igen, überciki, nagyon gáz, de fél órán keresztül ott ültünk és vártuk,hogy hazajöjjön. Mikor megérkezett azt kamuztuk,hogy Sári rosszul lett, és ezért vagyunk ott. Ja..pont az ő utcájában... kicsit se átlátszó.. ááá...nem... Beszélgettünk vele utána hazajöttünk. Másnap takarítottam, meg megjött a család. Megszeretgettem őket, majd Sárival este elmentünk depizni a patakpartra. Én a Lás problémáimról beszéltem, ő pedig E-ről. Kitettem este egy idézetet, és ma nővérem rájött a dologra. Mármint,hogy Lá tetszik. Elmagyaráztam neki a helyzetet, ezután Zolánkával és Sárival illetve vele (mármint a nővéremmel ) felmentünk Auchanba billentyűzetet venni. Ha már ott voltunk minden ruhaboltot végignéztünk, meg fagyiztunk. Nemrég értem haza.. és ekkor jött a feketeleves.. Sári kiírt a nevemben egy idézetet... amit lá lájkolt is... és kommentekben meg ott célozgatott Vivien meg Sári. Csak ők nem gondolnak arra,hogy ez nekem égő? Mert mi van ha nem jövök be neki... már nem szeret... mert reggel Vivi ráírt, hogy kinek írja ki a csalódott idézeteit, és azt mondta valami Dórinak... Persze Viviék rögtön előrukkoltak azzal, hogy biztos csak hazudott.. de.. na mind1.

Szóval picit kivagyok. Mert ha nem szeret, ha még a Dórit szereti (iskola időbe jártak ) , akkor utána ne nyomuljon rám, ne ölelgessen, ne dícsérje meg a kinézetem, ne nézzem, sőt felejtse el,hogy létezem. Annyira kiszámíthatatlan.. néha egyenesen érdeklem, máskor emberszámba se vesz... 

Ez a blog értelmetlen lett tudom, depresszív hangulatú, de nagyon kivagyok. =/

Ui: Ennek a számnak írta ki a refrénjét Sári a nevemben...