Sziasztok. Nem is tudom,hogy fogjak neki ennek a blognak. Igazából azt se tudom, hogy mit szeretnék írni. Tegnap nem csináltam semmit. Tényleg semmit. Egész nap azt vártam, hogy hívjon Sári, hogy akkor most fogunk újságot hordani vagy nem. Végül nem válaltuk el, mert a nő hülyének nézett minket. Este át jött Sári, és újra és újra átrágtuk magunkat azon, hogy mit fogunk másnap Lának mondani. Alig bírtam elaludni, olyan ideges voltam. Ja igen, mert időközben megbeszéltük, hogy szerdán találkozni 3.30-kor a téren, mivel Sárinak " nagyon fontos mondani valója van, ami nem tűr halaszást ". Ami igazából tökre nem volt fontos, és szerintem átlátszó is volt, de mind1. Szép sorjában. Nagy nehezen elaludtam, majd másnap ( azaz ma ) felkeltünk,reggeliztünk és elkezdtünk készülődni. A kelleténél többet szöszmötöltem a külsőmmel, hogy biztos ami biztos, jól nézzek ki. Mármint magamhoz képest. Nagy nehezen elindultunk a buszhoz, amikor az elment melletünk. *Töltés....töltés. Na akkor elkezdtünk szaladni, mert elfelejtettük,hogy nem Pest írányába megyünk, hanem Monor felé, és a másik megállóba álltunk.Szerencsére elértük a buszt, és még helyünk is volt. Ráadásul leghátul. Szupi. Egész úton zenét hallgatunk, meg mindenhez fűztem megjegyzéseket. Pl: az ott kockás háza, ebbe a boltba szoktunk járni néha stb..stb... Mivel Monoron csinálják az utat, ezért nem a templomnál szálltunk le, hanem egy kicsit alrébb. Először bementünk a Pennybe tejfölt és bacont venni. ( Igen, tejföllel és baconszalonnával mentem fagyizni, meg lával beszélni. Írtó gáz vagyok... de nem tehetek róla. Anyunak kellett... mondjuk a táskámba nem látszott,de akkoris... ). Majd elsétáltunk a JAG-hoz és megnéztük,hogy mikor lesz tankönyvosztás, meg hányra kell jönni az első iskolanapon. Szép lassan elsétáltunk a fagyizó felé, majd az állomásra és onnan Domihoz, mert még volt egy fél óránk. Domit kihívva vissza sétáltunk a fagyizóhoz, és vele beszélgettünk, amég meg nem jött Noémi, majd rá egy kis idővel Bea és D. Niki később pedig Zsófi. Amikor mind megvoltunk bementünk fagyizni ( Kinder kértem meg Ferrerot ) és csak szimplán beszélgettünk. ( meg röhögtünk azon,hogy Dominak befogta a száját a fagyi. Tiszta lila volt. xd ) . Nem maradtunk sokáig, mert ment a buszunk, így is sietve mentünk az állomásra. Szerintem legalább 5 percet bénáztunk, mivel nem volt aprónk és az 500-om nem akartba befogadni a gép. Végül Sári rájött,hogy mégis van aprója és még az utolsó pillanatban felpattantunk a buszra. Végig énekeltünk, meg azon veszekedtünk, hogy mit mondunk, majd Lának. Ja meg arról,hogy mi a véleménye az osztálytársaimról. Szerinte kedvesek, csak mások mint mi. Nem olyan pörgősek. Mikor leszálltunk a buszon ülök szerintem üdvrivalgásban törtek ki. Xd Bementünk a boltba és vettünk 2 energiaitalt, majd felsétáltunk a térre. Igen, csak mi vagyunk ilyen bénák,hogy 25 percel korábban ott vagyunk, a megbeszélt időponthoz képest. Mentségünkre legyen mondva, hogy ez a busz miatt volt. Szóval ücsörögtünk, és állandóan forgolódtunk, hogy hol van már. 10 percet késett....csak 35 percet vártunk rá...idegesen.... tehát begurult elénk biciklivel, leszállt, köszönt nekünk, puszi,puszi, majd le akart ülni Sári mellé. Ja igen, mert ültünk, mellettem volt hely, Sári mellett viszont a táskám volt ( direkt csináltunk így. ) Akkor Sári szerintem rettenetesen feltűnően megszólalt,hogy : miért ide akarsz leülni? Itt a táskám van.. Evi mellett is van hely. Akkor Lá röhögve leült mellém, én meg szerintem sokkot kaptam. ( Mi az,hogy nem akar mellém leülni? Ennyire utál? Remek...) Szóval leült és megkérdezte,hogy mi az a fontos dolog, amiért kirángattuk...Na akkor egymás szavába vágva, vihogva, mondtunk minden félét. Én Marciról hadováltam, hogy Marci azt hiszi, hogy Sárinak bejön, pedig nem,mert tiszteletben tartja,hogy van barátnője meg amúgy is nem az esete stb..stb.. Sári meg arról,hogy Lá miért késett tíz percet? Már azon volt,hogy elmegy az állatorvoshoz, és közli vele,hogy egy nagyméretű görtényt akar kiheréltetni.. Szegény Lá csak kapkodta a fejét közöttünk, majd közölte,hogy ő nem tud semmiről semmit. Na akkor csönt, lefagyott a szerver. Majd mindhármunkból egyszerre tört ki a röhögés. xd Akkor szépen lassan elmagyaráztuk mi a helyzet, erre ő azt mondta,hogy Marci neki erről nem mondott semmit, de most,hogy mondjuk ír is neki egy sms-t... akkor Sári elkezdett vele ordibálni, hogy meg ne próbálja. Majd nem tudom,hogy, mindig más témákról kesztünk el beszélni.Arról,hogy mit csinált a nyáron, mit fog csinálni agusztus.20-án, a bátyám kisfiáról, arról, hogy lehet benne lesz az RTL-es műsorban, meg,hogy edzésre kell mennie, illetve, hogy nincs barátnője,meg úgy össze-vissza. Én amúgy picit úgy éreztem, mintha ott se lennék, bár próbáltam én is belekapcsolódni a témába. Lá ráadásul meg van róla győződve,hogy füvezek. Haha. Jó vicc... erre én közöltem vele, hogy nem. mert én jó kislány vagyok. 1 óra beszélgetés után végül mondtam Sárinak, hogy ideje lenne indulni. Elköszöntünk tőle, majd elindultunk. Megvártuk amég tisztes távolságba kerülünk tőle, majd egymás szavába vágva elemeztük a történteket. Épp azt mondtam,hogy : Miért? Mit kellett volna csinálnom? A nyakába borulnom és sírnom,hogy: de én szeretleeeek. Amikor hírtelen lefékezett mellettünk. Na akkor megtorpantunk, és elhalgattunk. Vajon mennyit hallot? Gyorsan elkezdtem magyarázni a melletünk jövő emberről,hogy én ezt ismerem ez a lófejű gyerek a buszról...Sári meg nagyban helyeselt, holott azt se tudta,hogy miről van szó. Aztán Lá azzal volt elfoglalva,hogy én,hogy-hogy ilyen ruhába vagyok? Mert,hogy én nem szoktam egyberuhát felvenni. De jó,hogy ennyire ismer... Akkor a ruhámról veszekedtünk, meg arról,hogy Sárinak mikor lesz barátja.. meg feljött az,hogy Pesten van egy horror ház és,hogy oda el akar menni. Mondjuk,hogy mi is. Akkor megbeszéltük,hogy majd karácsonykor elmegyünk,mert akkor Marci is itthon lesz. Sári ekkor, majdnem leborította Lá-t a bicikliről. Meg feljött az is,hogy nem zavarja-e,hogy Marci a volt barátnőjével jár,mert, ha az ő helyében lennénk, minket tuti zavarna. Őt mondjuk nem. Érdekes. Végül elköszöntünk tőle, majd tovább elemeztük a dolgokat. Itthon nem csináltam már szerintem semmit, csak játszottam Macival, ettem, beszedtem a ruhákat,meg megpucoltam a tükröket. Istenem milyen érdekes életem van.. igazi nyomi vagyok :'D Holnap valószínűleg halálra fogom magam unni, mert nem mehetek sehova, mivel anyunak jön a nővére, akivel már 26 éve nem találkozott blab..blab..bla.. Remek. Végül is ez történt velem. Picit zavaros bejegyzés, de nem tudok értelmesen fogalmazni. Ez van. :)